A pilóta által vezetett légijárművel végzett távérzékelés* szabályai
* Bármilyen mérés, aktív, vagy passzív felvétel készítés, amely a vizsgált objektum vagy felület érintése nélkül megy végbe, valamilyen közvetítő erőtér felhasználásával (fényképészeti, illetve térképészeti, térfelmérési és dokumentációs célú felvételezés).
Az oldalon látható anyagok továbbközlésekor meg kell jelölni, hogy azok az Aerial Cartographic and Remote Sensing Association honlapjáról származnak.
A repülőgépes légi távérzékelés engedélyeztetése
A repülőgépes munkavégzéshez tevékenységi engedély szükséges, amely jelen esetben a
- mérőkamerás és légi távérzékelési
- légi fényképezési
tevékenységre vonatkozik.
Légi tevékenységi engedély iránti kérelem a következő adatokat kell tartalmazza:
- A kérelmező központi ügyintézésének helyét
- A kérelmező telefonszámát
- A kérelmező cégnevét
- A kérelmező székhelyét
- A kérelmező cégjegyzékszámát
- A tervezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység leírását (mérőkamerás légifényképezés és légi távérzékelés és/vagy légi fényképezés)
- A tevékenységet vezető, irányító személyek szakmai gyakorlatának felsorolását
továbá mellékelni kell:
- Aláírás hitelesítést
- Cégkivonatot
- A kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az Lt. 23/B. § (3) bekezdés b)-f) pontjában foglaltak alapján személyes megbízhatósága nincs kizárva
- a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében az érintett személyeknek a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát
- Légijármű üzembentartói szerződést (ugyanis a tevékenységi engedélyt csak légijárművel rendelkező, azt tualjdonló, vagy huzamosan bérlő szervezet kaphatja meg).
- Légijármű biztosításának igazolása
Az engedély megérkezése után a légi távérzékelési tevékenység engedélyeztetése érdekében a Geoinformációs Szolgálathoz kell fordulni.
Magyarországon az 1950-es évektől 1992-ig a légi fényképezés különleges engedélyhez kötött tevékenység volt. 1992-2013 között sem a légi felmérésekhez, sem a légi fényképezéshez nem kellett engedélyt kérni, amennyiben a felmérés passzív távérzékelésnek minősült. Az aktív (radar, lidar, ultrahang) berendezések használatát egészségügyi kockázat miatt ebben az időszakban is engedélyhez kötötték.
2013 januárja óta a légi felvételezés a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatalának engedélyéhez kötött.
"Légi járműből, levegőből végzett távérzékelés végrehajtásához, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges. A kormány rendeletben állapítja meg a levegőből végzett távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét."- 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 30. §
A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján (1. melléklet) a légi távérzékelési engedély kiadása iránti kérelmet a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez (Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal) kell benyújtani.
A kérelem minimálisan a következő adatokat kell, hogy tartalmazza:
- a kérelmező személy (szerv) nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
- a távérzékelés, valamint a fel- és leszállás helyét, a tervezett repülési útvonalat térképen
- a végrehajtás tervezett időszakát
- a légijármű típusát,
- a légijármű üzemben tartójának nevét,
- a távérzékelés végrehajtójának nevét, címét,
- a légiközlekedésről szóló törvény alapján kiadott légi távérzékelési tevékenységi engedélyének számát,
- a távérzékelés felhasználási célját,
- a távérzékelés, a távérzékelő eszközök technikai paramétereit,
- a távérzékelés folyamata alatt a felvételező eszköz által vett vagy rögzített adatok, képek és jelek (a továbbiakban együtt: távérzékelt adatok) távközlési úton való továbbítására vonatkozó kérelem előzetes engedélyhez kötött megjelölését.
Figyelem. Az utolsó pont lényegében nyilatkozat a valós időben történő lesugárzás lehetőségéről, vagy annak nemlétéről. Amennyiben azt az opciót választjuk, hogy a távközlési úton való továbbítás megvalósul, úgy nem biztos, hogy kapunk engedélyt, mivel ez a katonai és védelmi testületek privilégiuma.
A kérelemhez csatolni kell az adatokkal rendelkezni jogosult nyilatkozatát arról, hogy a felmérés részben vagy egészben tartalmazza-e közpénz felhasználását. Amennyiben igen, úgy a felvételek és az eredmény egy teljes értékű (eredeti minőségű) példányát le kell adni digitális formában a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szolgáltatói igazgatóságán. Ez a kötelező adatszolgáltatás az alkotót akkor érinti, amennyiben a munkavégzés bármilyen mértékű közpénz felhasználást vett igénybe. Az adatokkal rendelkezni jogosult szerződést köthet a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az állami példány továbbértékesítési feltételeiről. Tapasztalataink szerint az adathordozót az intézet biztosítja.
Ugyan csak a titkosítási előírásoknak megfelelő szervezetek privilégiuma, hogy váratlan támadás, rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén, az azok elhárítására elrendelt távérzékelés – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv egyidejű értesítése mellett – távérzékelési engedély nélkül is végezhető olyan szervezet számára, amely teljesíti az 2009. évi CLV. törvény feltételeit a minősített adat védelmével kapcsolatban, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény ide vonatkozó kitételeit.
Ebben az esetben az adatokat a feladat végrehajtását követően haladéktalanul meg kell küldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.
Az engedély birtokában a repülés szándékolt elvégzését két munkanappal a felszállást megelőzően szintén írásban kell bejelenteni.
Az engedélyes köteles egy távérzékelési adatlapot a leszállás utáni első munkanapon a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezethez eljuttatni, illetve a feladat végrehajtásának esetleges elmaradását bejelenteni.
Tehát a távérzékelést végrehajtó személy köteles a távérzékelésről adatlapot vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
- a távérzékelési engedély számát,
- a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,
- a fel- és leszállás tényleges idejét, helyét,
- a munkaterület megnevezését és az eredeti felhasználás célját,
- a felvételező rendszer eszközeinek típusát, gyártási számát,
- az adattároló, adathordozó típusát, a távérzékelt adatok tárolási helyét,
- az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát,
- az egyes, önálló sorszámmal rendelkező adathordozókon tárolt adatok által lefedett területek sarokpont koordinátáit, és – ha ez lehetséges – a kezdő és a végső felvételek sorszámát, továbbá a készített felvételek darabszámát,
- az adattároló, adathordozó eszközök esetleges cseréjének időpontját, valamint
- az esetleges zavaró tényezőket, melyek az engedélytől való eltérést eredményezték.
Amennyiben a távérzékelt adatok között minősített adat leképződése valószínűsíthető, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre jogosult a leszállást követően az adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv székhelyére beszállíttatni.
Beszolgáltatási kötelezettség a termékekre vonatkozóan és a tualjdonjogok
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény VII. fejezete a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos tulajdonjogi kérdéseket a szabályozza.
A beszolgáltatási kötelezettség minden részben vagy egészben közpénz felhasználásával létrejött anyagra vonatkozik (az EU pályázati forrás és az állami finanszírozás is közpénz, de a létrehozás körülményeit érintő pályázati finanszírozás is ide sorolható). A beszolgáltatott adatokat a FÖMI tovább értékesítheti, de a rendelkezni jogosult által szerződésben megszabott feltételekkel.
A földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért a tulajdonosi jogok gyakorlóját szerződésben meghatározott díj illeti meg.
A "tulajdonosi jogok gyakorlója"-ként a továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért "az adatokkal rendelkezni jogosultat" az általa meghatározott díj illeti meg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény hetedik fejezetének olvasata alapján. Ezért nagyon lényeges a megrendelő és a szolgáltató között megkötött vállalkozási szerződés tartalma. Amennyiben a Vállalkozási szerződésben a Felek egyértelműen kijelentik, hogy a Termékkel rendelkezni jogosult a Megrendelő és a Termékkészítő, úgy a felvételek tulajdonjogai őket illetik meg.
A törvény alkalmazásában másolásnak minősül a térképek, adatbázisok, valamint az adatok digitális átalakítása is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a készítő a tulajdoni jogok gyakorlója is egyben, nem mondatható le a tulajdonjogról, sem pedig az értékesítés során keletkezett bevétel szerződés szerinti hányadáról, akkor sem, ha a terméknek csak egy része kerül értékesítésre, vagy arról új típusú adatokat vezetnek le.
A tulajdonjogok elvesztése?
Azonban, ha a rendelkezni jogosult (készítő, megrendelő, finanszírozó, stb.), vagy a FÖMI igazgatója, vagy a miniszter az adatok állami átvételét kéri (ami az állami alapadatbázisba történő felvételt jelenti), akkor már a FÖMI nem fizet többé a rendelkezni jogosultaknak a felvételek szolgáltatásáért, mert az állami alapadat szolgáltatásáról külön rendelkeznek...
Az állam az állami alapadatok adatbázisaival kapcsolatos tulajdonosi jogokat – az alappontok kivételével – a felelősségi körüknek megfelelően a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolja. Az állami átvételt követően az állami alapadatok és adatbázisok az állam tulajdonát képezik, azok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az előállító további térítésre nem tarthat igényt.
A törvény lemondatná szerzői jogairól az előállítót, holott a szerzői jog nem átruházható és az alkotót a jog védi az ilyen jellegű deklarált szerzői jog átruházással szemben, ezért ellentmond többek között a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek.
Szankciók
A fentiek megvalósulásának elmaradását többek között a Kormány 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelete szankcionálja, amelynek ide vonatkozó részét az 5. melléklet idézi.
A szakma javaslatai a jogi környezet alakítására, a jogkövető magatartás elősegítse érdekében
1. melléklet - A Kormány 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete
a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről
(M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 175. szám 29641)
A Kormány a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
-
Légi távérzékelési engedélyeztetési eljárás
1. § (1) A légi távérzékelési (a továbbiakban: távérzékelési) engedély kiadása iránti kérelmet a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez kell benyújtani.
(2) A távérzékelési engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a kérelmező személy (szerv) telefon- és telefax-számát, elektronikus levélcímét,
b) a távérzékelés, valamint a fel- és leszállás helyét, a tervezett repülési útvonalat térképen vagy térképmásolaton két példányban,
c) a végrehajtás tervezett időszakát,
d) a légijármű típusát, üzemben tartójának nevét,
e) a távérzékelés végrehajtójának nevét, címét,
f) a légiközlekedésről szóló törvény alapján kiadott légi távérzékelési tevékenységi engedélyének számát,
g) a távérzékelés felhasználási célját,
h) a távérzékelés, a távérzékelő eszközök technikai paramétereit, valamint
i) a távérzékelés folyamata alatt a felvételező eszköz által vett vagy rögzített adatok, képek és jelek (a továbbiakban együtt: távérzékelt adatok) távközlési úton való továbbítására vonatkozó kérelem előzetes engedélyhez kötött megjelölését.
(3) A (2) bekezdésben előírt engedély iránti kérelem az ügyfélkapun, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.
(4) Váratlan támadás, rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén, az azok elhárítására elrendelt távérzékelés – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv egyidejű értesítése mellett – távérzékelési engedély nélkül is végezhető. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a feladat végrehajtását követően haladéktalanul meg kell küldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben távérzékelési feladatot csak olyan szervezet végezhet, amely rendelkezik a (6) bekezdésben előírt feltételekkel.
(6) Olyan objektumok felett, melyek távérzékelése során minősített adatok keletkeznek, illetve annak valószínűsíthető körzetében csak az végezhet távérzékelést, aki a távérzékelési engedélyen kívül
a) rendelkezik a minősített adat kezeléséhez a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feltételekkel,
b) a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervével minősített adat kezelésére szerződést köt, valamint
c) igazolja a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti állami vagy közfeladat ellátását.
(7) A kiadott engedélyekről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv negyedévente, vagy megkeresés esetén soron kívül tájékoztatja a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet, a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztereket, valamint a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit.
2. § (1) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezet jogosult a távérzékelés folyamatának ellenőrzésére.
(2) E rendelet tekintetében a távérzékelés folyamata a távérzékelési engedély iránti kérelem benyújtásától a repülési útvonal, a távérzékelés során leképződött adatok vagy a lefedett terület ellenőrzéséig tart, beleértve a repülőtéren végrehajtott helyszíni ellenőrzést is.
(3) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében a távérzékelés folyamata a távérzékelt adatok minősítési eljárásának megkezdéséig tart.
(4) Az engedélyes köteles legalább két munkanappal a felszállás napja előtt a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek írásban bejelenteni:
a) a távérzékelési engedély számát,
b) a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,
c) a fel- és leszállás idejét, helyét,
d) a munkaterület megnevezését,
e) a felvételező rendszer típusát, valamint
f) az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az engedélyes ügyfélkapun, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.
(6) Az engedélyes köteles biztosítani a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre számára a távérzékelés ellenőrzésének végrehajtásához szükséges technikai és technológiai feltételeket.
(7) Amennyiben a távérzékelt adatok között minősített adat leképződése valószínűsíthető, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre jogosult a leszállást követően az adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv székhelyére beszállíttatni.
(8) Ha az engedélyes az engedélytől eltérően végezte a felvételezést, a minősített adatot tartalmazó távérzékelt adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv – a Magyar Honvédség információvédelemért felelős szervével történt egyeztetés után – kártalanítás nélkül, véglegesen visszatarthatja.
(9) A távérzékelést végrehajtó személy köteles a távérzékelésről adatlapot vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a távérzékelési engedély számát,
b) a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,
c) a fel- és leszállás tényleges idejét, helyét,
d) a munkaterület megnevezését és az eredeti felhasználás célját,
e) a felvételező rendszer eszközeinek típusát, gyártási számát,
f) az adattároló, adathordozó típusát, a távérzékelt adatok tárolási helyét,
g) az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát,
h) az egyes, önálló sorszámmal rendelkező adathordozókon tárolt adatok által lefedett területek sarokpont koordinátáit, és – ha ez lehetséges – a kezdő és a végső felvételek sorszámát, továbbá a készített felvételek darabszámát,
i) az adattároló, adathordozó eszközök esetleges cseréjének időpontját, valamint
j) az esetleges zavaró tényezőket, melyek az engedélytől való eltérést eredményezték.
(10) Az engedélyes köteles a (9) bekezdés szerinti adatlapot a leszállás utáni első munkanapon a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezethez eljuttatni, illetve a feladat végrehajtásának esetleges elmaradását bejelenteni.
Az adatlap a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.
(11) Azon légi távérzékelés esetén, amelynek eredményeként minősített adat leképződése nem valószínűsíthető, az engedélyes köteles megküldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére a repülési útvonal és a távérzékelt adatokkal lefedett területet meghatározó adatokat legkésőbb a feldolgozás utáni első munkanapon.
(12) Mentesül a (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól a (2) bekezdés alapján repülőtéri ellenőrzésen átesett engedélyes.
-
Távérzékelési adatok felhasználása
3. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében az engedélyes a távérzékelt adatok minősítési eljárásának megkezdéséig is köteles gondoskodni a távérzékelt adatoknak a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.
(2) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében a távérzékelést végző személy köteles a távérzékelt adatok kidolgozását (előhívását, feldolgozását) a kidolgozás előtt két munkanappal a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek írásban bejelenteni, és a kidolgozott adatokat a kidolgozás után egy munkanappal minősítési eljárás céljából a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek megküldeni.
(3) Az elkészített távérzékelt adatok a minősítési eljárás befejezéséig nem sokszorosíthatók és harmadik félnek nem továbbíthatók, közzé nem tehetők, és kereskedelmi célra nem hasznosíthatók.
(4) Az engedélyes köteles biztosítani a távérzékelt adatok ellenőrzésének, minősítésének, valamint a védett információk végleges eltávolításának végrehajtásához szükséges technikai és technológiai feltételeit.
(5) A távérzékelt adatok ellenőrzése után – a 2. § (8) bekezdésében foglalt eset kivételével – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv haladéktalanul tájékoztatja az engedélyest, hogy a távérzékelési adatok a szerv telephelyén átvehetők.
4. § (1) Az 1. § (6) bekezdésben foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében az engedélyes által készített, minősített adatot tartalmazó távérzékelési adatot, amennyiben az az engedélyesnek nem adható át, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnél kell tárolni, vagy meg kell semmisíteni.
(2) A távérzékelt adatok tulajdonosa, amennyiben rendelkezik a minősített adat szintjének megfelelő, a minősített adat védelméről szóló törvényben előírt feltételekkel, és a minősített adatot tartalmazó távérzékelt adat a távérzékelés eredeti felhasználási céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez benyújtott kérelmére a (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól mentesíthető.
5. § A nem állami alapfeladatot képező, egyéb célú térképészeti tevékenység során készített, de az állami alapfeladatokhoz, vagy nemzetgazdasági célra hasznosítható távérzékelt adatokról a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv félévente jegyzéket készít a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek, illetve megkeresésre tájékoztatást ad távérzékelt adatokat használó, a tárgyban érintett minisztériumok részére.
6. § (1) A honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből védendő objektumok, kritikus infrastruktúrák (a továbbiakban: objektumok) használói, üzemeltetői, minősítői kötelesek megvizsgálni, hogy az objektumok légi távérzékelési eljárás során esetlegesen leképződő adatai tartalmaznak-e a minősített adat védelméről szóló törvény alapján minősítéssel védendő közérdek körébe tartozó adatot.
(2) Amennyiben az objektumról leképződő adat az objektumok használói, üzemeltetői szerint minősített adatot eredményez, a használóknak, üzemeltetőknek kezdeményezniük kell a védendő adat minősítését az arra jogosultnál.
(3) Az objektumok levegőből végzett távérzékelési eljárás során leképződő, minősítéssel védendő adatait objektumonként egyértelműen azonosítható módon, pontos lehatárolással, űrfelvételen, légi felvételen vagy térképen, valamint egyéb, az azonosításhoz és minősítéshez szükséges kiegészítésekkel, a minősítési szint esetleges terepi, centiméterben megadott felbontáshoz való kötésével minősítve a minősítésre jogosult 2013. február 28-ig köteles megküldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.
(4) Az objektumok levegőből végzett távérzékelési eljárással leképezett adatai esetében a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a minősítő által adott (3) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a minősítés megismétlését alkalmazza.
(5) A (3) bekezdés szerint megküldött adatokat a minősítő köteles 5 évente, vagy változás esetén azonnal felülvizsgálni, és a változásokról az új adatok egyidejű megküldésével a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet 30 napon belül tájékoztatni.
-
Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Az 1–5. § 2013. március 1-jén lép hatályba.
2. melléklet - 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet
a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól
A Kormány a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdésg)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §A rendelet hatálya kiterjed a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
a)18. § (7), (8) és (11) bekezdésében, valamint 19. § (8) bekezdésében szabályozott adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztó;
b)28. § (10) bekezdése szerinti jogosulatlan földmérési tevékenységet végző;
c)28. § (11) bekezdése szerint állami alapadat-adatbázisokat jogosulatlanul felhasználó;
d)30. § (3) bekezdése szerinti engedély nélküli vagy engedélytől eltérő tevékenységet végző természetes és jogi személyre.
2. §(1) E rendelet alkalmazásában közpénz a központi és az önkormányzati költségvetésből, valamint az európai uniós támogatásokból származó pénzeszköz.
(2) E rendelet alkalmazásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti ingatlanügyi hatósági jogkörükben járnak el.
2. Az adatátadás elmulasztásáért kiszabható bírság
3. §(1) Az Fttv. 18. § (7) és (8) bekezdésében, valamint 19. § (8) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás elmulasztásáért kiszabható bírság mértéke az adattartalom előállításához felhasznált közpénz 10%-a, de legalább 50 000 forint, és legfeljebb 20 000 000 forint.
(2) A bírságot a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) szabja ki.
4. §(1) Az Fttv. 18. § (11) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás elmulasztása esetén kiszabható bírság mértéke:
a)amennyiben az adat részben vagy egészben közpénz felhasználásával került előállításra, a felhasznált közpénz 10%-a, de legalább 50 000 forint, és legfeljebb 200 000 forint,
b)amennyiben nem közpénz felhasználásával került az adat előállításra, 50 000 forint.
(2) A bírságot a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.
3. Jogosulatlan földmérési tevékenységért kiszabható bírság
5. §(1) Az Fttv. 28. § (10) bekezdése szerinti jogosulatlan földmérési munkavégzésért kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.
(2) A bírságot az illetékes kormányhivatal szabja ki.
(3) A bírság a jogsértés ismételt elkövetése esetén újból kiszabható.
4. Állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan felhasználásáért kiszabható bírság
6. §(1) Az Fttv. 28. § (11) bekezdése szerint meghatározott jogosulatlan adatfelhasználásért kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.
(2) A bírságot a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó alapadatok vonatkozásában az Fttv. szerinti alapadat-adatbázist kezelő járási (fővárosi kerületi) hivatalok, kormányhivatal, illetve FÖMI, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó alapadatok vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.
5. Légitávérzékelési tevékenység jogosulatlan végzéséért kiszabható bírság
7. §(1) A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő légi távérzékelési tevékenység esetén, az Fttv. 30. § (3) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.
(2) A bírságot a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.
6. A bírság megfizetése
8. §(1) Az e rendelet alapján kiszabott bírságot a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, a bírságot kiszabó határozatban megjelölt számlaszámra kell megfizetni.
(2) A bírság befizetésekor az átutalási megbízás, vagy a fizetési számlára történő készpénz-befizetési megbízást igazoló szelvény részének közlemény rovatában a „BIR” mozaikszót és a bírságot elrendelő határozat számát fel kell tüntetni.
7. Záró rendelkezés
9. §Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
A tájékoztatás nem teljeskörű! A kivonatok csak a gyors áttekintést segítik. A jogi háttér pontos ismnerete érdekében tanulmányozza a törvények és rendeletek teljes szövegét!