Archív jogszabály elemzések:

Pilóta nélküli légijármű reptetéséhez 2017 év január 1-től az eseti légtér kérelmeket a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához kellett eljuttatni.

H-1055 Budapest, Balaton u. 7-11.

Postacím: H-1885 Budapest, Pf. 25.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mindez elektronikusan is elvégezhető.

Az eseti légtér iránti kérelem formanyomtatványa

Ennek kitöltésekor ügyelni kell arra, hogy a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordinátákkal kell megadni fok, fokperc, fokmásodperc formátumban, és tizedes jegyek nélkül kell a fokmásodpercet jelölni, (pl: 1. pont: 47°26'40.95"É  20° 5'38.23"K). A légtér igénybevételének kezdő és záró dátumait is meg kell adni, az adott napokon belüli kezdés és befejezés időpontjával (UTC, nem helyi idő és figyelni kell a nyári időszámításra). Arra is figyelni kell, hogy UAV napfelkelte előtt és naplemente után nem repülhet. Eseti légtér maximum 30 napra igényelhető. A légtér alsó és felső magasságának megadásakor az alsó 0, a felső  AMSL, a tengerszint feletti magasság + a legfelső előforduló repülési magasság (abszolút repülési magasság maximum). Az értékeket lábban kell megadni, 500 lábra kerekítve. Például 0-1500 láb AMSL, vagy 0 - 1000 láb AMSL.

Munkavégzéshez a tevékenységi engedélyt új formában kell igényelni a Légügyi Hatóságtól:

Tevékenységi engedély formanyomtatvány

Az utóbbit a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címra kell eljuttatni.

Mindez elektronikusan is elvégezhető.

Légi távérzékelés esetén további engedélyek szükségesek (lásd: "A légi fényképezés engedélyeztetési folyamata" c. fejezet)!

Előzmények:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szükséges engedély

a) a (3) bekezdésben,

b) a 71. § 10. pont e) és h) alpontjaiban, valamint

c) a 71. § 12. pont g) alpontjában

meghatározott tevékenység folytatásához.

(3) Pilóta nélküli légijárművel légiközlekedési tevékenység - a 71. § 10. pont e) alpontjában meghatározott kivétellel - légiközlekedési hatósághoz tett, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott előzetes bejelentést követően folytatható.”

A légtérigénylés és a tevékenységi engedély kérése elektronikusan is végbemehet, az illeték átutalással is befizethető.

Ezzel szemben a korlátozott légterek igénylése csak postai úton mehet végbe, az illetéket illetékbélyegen lehet csak benyújtani:

Formanyomtatvány korlátozott légtér igényléséhez

Az UAV reptetés engedélyeztetési folyamata 2017 január 1. előtt

Magyarországon jelenleg a 4/1998. (I. 16.) kormányrendelet, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 8. és 11. §-aiban található rendelkezések szabályozzák az UAV és RPAS tevékenységet (1.melléklet). Ide vonatkozik még a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (15. §, 15/A§., 16. §) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről. A rendelet ide vonatkozó részét a 2. melléklet tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével az UAV illetve RPAS repüléshez történő légtér igényléshez a következők benyújtására van szükség:

1. Eseti légtér igénylése iránti kérelem (3. melléklet)
2. 3000 Ft értékű általános tételű eljárási illeték illetékbélyeg formájában
3. Amennyiben az eseti légtér ellenőrzött légteret / műszeres repülési eljárás engedélyezett légteret érint, vagy kevesebb, mint 5 kilométerre helyezkedik el az oldalhatárától, vagy magassági határaik között kevesebb, mint 1000 láb van, úgy a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 15. § (5) bekezdésében meghatározott, a Rendelet 4. mellékletének 3.2 és 3.6 pontjaiban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő biztonsági elemzés, továbbá (pl. repülőtér esetében) az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleménye is szükséges. (A biztonsági elemzést általában a Honvédelmi Minisztérium Légügyi Igazgatósága, a szolgáltatói véleményt a Budapest Airport esetében például a HungaroControl - Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. - jogosult elkészíteni.)

A pilóta nélküli légijárművel végrehajtandó tevékenységi engedély igényléséhez benyújtandó dokumentumok a következők:

1. Cégkivonat, vagy vállalkozói regisztrációs lap vagy vállalkozói igazolvány másolata
2. Első alkalommal 19.000 Ft 281. számú hatósági eljárási díj befizetése és az azt igazoló banki kivonat másolata. (kedvezményezett: MÁK, számlaszám: 10032000-00289926-00000000, közlemény: 281. sz eljárási díj, engedélyért folyamodó szervezet neve)
3. A légijármű részletes műszaki leírásának másolata
4. A légijármű üzemeltetési utasításának másolata
5. Az alkalmazott rádió és audió/videó berendezések frekvencia engedélyének másolata, vagy amennyiben az adott frekvencia tartomány nem engedélyköteles, erről nyilatkozat.
6. Harmadik félre vonatkozó felelősségbiztosítás fedezeti igazolásának másolata (amennyiben nem magyar nyelvű, fordítás és nyilatkozat szükséges)
7. Nyilatkozat a kezelők jártasságáról, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az UAV pilóta több, mint 50 óra UAV repültetési tapasztalattal rendelkezik. A nyilatkozattételre a kérelmező jogosult, büntetőjogi felelőssége mellett.
8. A munkaterület használatához való hozzájáruló nyilatkozat az önkormányzattól / önkormányzatoktól
9. A munkaterület használatához való hozzájáruló nyilatkozat a munkaterület tulajdonosától
10. A végezni kívánt tevékenység függvényében az érintett rendészeti (biztonsági) szervezet állásfoglalása, vagy engedélye
11. A kérelmezett tevékenység végrehajtásának leírása, amely kitér a technikai és humánerőforrás igényre, tervezett felszállások számára, tervezett repülési időre és a repülések nyilvántartásának módjára.
12. A repülések munka- és balesetvédelmi biztosításának terve
13. A munkavégzés idejére érvényes meteorológiai biztosítás terve, amely lehet például egy hivatalos meteorológiai szolgáltató honlapjának hivatkozott archiválása és a különböző meteorológiai eshetőségek szerinti protokoll megalkotása.
14. Méretarányos helyszínrajz (térkép), amely tartalmazza

• a munkaterület határait, elkerítését, figyelmeztető feliratok/jelek kihelyezését,
• a munkaterületre történő ki és belépés helyét
• a fel- és leszálló, valamint vészleszálló helyek elhelyezkedését, illetve a légijármű(vek) karbantartó helyét
• a repülés/ek horizontális, illetve vertikális repülési profilját.
• érdemes jelölni a biztosítást végző személyek és a pilóta mozgásterét

Az engedélyek kiállítását érdemes több, mint 30 nappal a tervezett felszállás előtt kérvényezni.

A légi fényképezés engedélyeztetési folyamata

Magyarországon az 1950-es évektől 1992-ig a légi fényképezés különleges engedélyhez kötött tevékenység volt. 1992-2013 között sem a légi felmérésekhez, sem a légi fényképezéshez nem kellett engedélyt kérni, amennyiben a felmérés passzív távérzékelésnek minősült. Az aktív (radar, lidar, ultrahang) berendezések használatát egészségügyi kockázat miatt ebben az időszakban is engedélyhez kötötték.

2013 januárja óta a légi felvételezés a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatalának engedélyéhez kötött.

"Légi járműből, levegőből végzett távérzékelés végrehajtásához, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges. A kormány rendeletben állapítja meg a levegőből végzett távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét."-  2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 30. §

A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján (4. melléklet) a légi távérzékelési engedély kiadása iránti kérelmet a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez (Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal) kell benyújtani.

A kérelem minimálisan a következő adatokat kell, hogy tartalmazza:

• a kérelmező személy (szerv) nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
• a távérzékelés, valamint a fel- és leszállás helyét, a tervezett repülési útvonalat térképen
• a végrehajtás tervezett időszakát
• a légijármű típusát,
• a légijármű üzemben tartójának nevét,
• a távérzékelés végrehajtójának nevét, címét,
• a légiközlekedésről szóló törvény alapján kiadott légi távérzékelési tevékenységi engedélyének számát,
• a távérzékelés felhasználási célját,
• a távérzékelés, a távérzékelő eszközök technikai paramétereit,
• a távérzékelés folyamata alatt a felvételező eszköz által vett vagy rögzített adatok, képek és jelek (a továbbiakban együtt: távérzékelt adatok) távközlési úton való továbbítására vonatkozó kérelem előzetes engedélyhez kötött megjelölését.

Figyelem. Az utolsó pont lényegében nyilatkozat a valós időben történő lesugárzás lehetőségéről, vagy annak nemlétéről. Amennyiben azt az opciót választjuk, hogy a távközlési úton való továbbítás megvalósul, úgy nem biztos, hogy kapunk engedélyt, mivel ez a katonai és védelmi testületek privilégiuma.

A kérelemhez csatolni kell az adatokkal rendelkezni jogosult nyilatkozatát arról, hogy a felmérés részben vagy egészben tartalmazza-e közpénz felhasználását. Amennyiben igen, úgy a felvételek és az eredmény egy teljes értékű (eredeti minőségű) példányát le kell adni digitális formában a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szolgáltatói igazgatóságán. Ez a kötelező adatszolgáltatás az alkotót akkor érinti, amennyiben a munkavégzés bármilyen mértékű közpénz felhasználást vett igénybe. Az adatokkal rendelkezni jogosult szerződést köthet a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az állami példány továbbértékesítési feltételeiről. Tapasztalataink szerint az adathordozót az intézet biztosítja.

Ugyan csak a titkosítási előírásoknak megfelelő szervezetek privilégiuma, hogy váratlan támadás, rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén, az azok elhárítására elrendelt távérzékelés – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv egyidejű értesítése mellett – távérzékelési engedély nélkül is végezhető olyan szervezet számára, amely teljesíti az 2009. évi CLV. törvény feltételeit a minősített adat védelmével kapcsolatban, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény ide vonatkozó kitételeit.

 Ebben az esetben az adatokat a feladat végrehajtását követően haladéktalanul meg kell küldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.

Az engedély birtokában a repülés szándékolt elvégzését két munkanappal a felszállást megelőzően szintén írásban kell bejelenteni.

Az engedélyes köteles egy távérzékelési adatlapot a leszállás utáni első munkanapon a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezethez eljuttatni, illetve a feladat végrehajtásának esetleges elmaradását bejelenteni.

Tehát a távérzékelést végrehajtó személy köteles a távérzékelésről adatlapot vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

• a távérzékelési engedély számát,
• a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,
• a fel- és leszállás tényleges idejét, helyét,
• a munkaterület megnevezését és az eredeti felhasználás célját,
• a felvételező rendszer eszközeinek típusát, gyártási számát,
• az adattároló, adathordozó típusát, a távérzékelt adatok tárolási helyét,
• az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát,
• az egyes, önálló sorszámmal rendelkező adathordozókon tárolt adatok által lefedett területek sarokpont koordinátáit, és – ha ez lehetséges – a kezdő és a végső felvételek sorszámát, továbbá a készített felvételek darabszámát,
• az adattároló, adathordozó eszközök esetleges cseréjének időpontját, valamint
• az esetleges zavaró tényezőket, melyek az engedélytől való eltérést eredményezték.

 Amennyiben a távérzékelt adatok között minősített adat leképződése valószínűsíthető, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre jogosult a leszállást követően az adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv székhelyére beszállíttatni.

Beszolgáltatási kötelezettség a termékekre vonatkozóan és a tualjdonjogok

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény VII. fejezete a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos tulajdonjogi kérdéseket a szabályozza.

A beszolgáltatási kötelezettség minden részben vagy egészben közpénz felhasználásával létrejött anyagra vonatkozik (az EU pályázati forrás és az állami finanszírozás is közpénz, de a létrehozás körülményeit érintő pályázati finanszírozás is ide sorolható). A beszolgáltatott adatokat a FÖMI tovább értékesítheti, de a rendelkezni jogosult által szerződésben megszabott feltételekkel.

A földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért a tulajdonosi jogok gyakorlóját szerződésben meghatározott díj illeti meg.

A "tulajdonosi jogok gyakorlója"-ként a továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért "az adatokkal rendelkezni jogosultat" az általa meghatározott díj illeti meg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény hetedik fejezetének olvasata alapján. Ezért nagyon lényeges a megrendelő és a szolgáltató között megkötött vállalkozási szerződés tartalma. Amennyiben a Vállalkozási szerződésben a Felek egyértelműen kijelentik, hogy a Termékkel rendelkezni jogosult a Megrendelő és a Termékkészítő, úgy a felvételek tulajdonjogai őket illetik meg.

A törvény alkalmazásában másolásnak minősül a térképek, adatbázisok, valamint az adatok digitális átalakítása is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a készítő a tulajdoni jogok gyakorlója is egyben, nem mondatható le a tulajdonjogról, sem pedig az értékesítés során keletkezett bevétel szerződés szerinti hányadáról, akkor sem, ha a terméknek csak egy része kerül értékesítésre, vagy arról új típusú adatokat vezetnek le.

A tulajdonjogok elvesztése?

Azonban, ha a rendelkezni jogosult (készítő, megrendelő, finanszírozó, stb.), vagy a FÖMI igazgatója, vagy a miniszter az adatok állami átvételét kéri (ami az állami alapadatbázisba történő felvételt jelenti), akkor már a FÖMI nem fizet többé a rendelkezni jogosultaknak a felvételek szolgáltatásáért, mert az állami alapadat szolgáltatásáról külön rendelkeznek...

 Az állam az állami alapadatok adatbázisaival kapcsolatos tulajdonosi jogokat  – az alappontok kivételével – a felelősségi körüknek megfelelően a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolja. Az állami átvételt követően az állami alapadatok és adatbázisok az állam tulajdonát képezik, azok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az előállító további térítésre nem tarthat igényt. 

A törvény lemondatná szerzői jogairól az előállítót, holott a szerzői jog nem átruházható és az alkotót a jog védi az ilyen jellegű deklarált szerzői jog átruházással szemben, ezért ellentmond többek között a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek.

Szankciók 

A fentiek megvalósulásának elmaradását többek között a Kormány 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelete szankcionálja, amelynek ide vonatkozó részét az 5. melléklet idézi.

Összefoglalva tehát az uav felvételezéshez jelenleg a következő engedélyek szükségesek:

A pilóta nélküli légijárművel végrehajtandó tevékenységi engedély a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától

Eseti légtér engedély a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától

Távérzékelési engedély a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatalától

A tevékenységgel kapcsolatban azonban be kell nyújtani számos adatlapot és nyilatkozatot, amelyeket az UAV reptetés engedélyeztetési folyamata, illetve a légi fényképezés engedélyeztetési folyamata fejezetek részletesen felsorolnak.

Személyi jogok megsértése, adatvédelem és védjegyek a felvételeken

A 2014. március 15-től hatályos 2013. évi V. törvény alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, azonban nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A fényképezést ráutaló magatartással is engedélyezhetik, ugyanakkor a fényképezéshez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a kép felhasználásához, közléséhez való hozzájárulást is.

A hozzájárulás hiányában megsértjük a fotóalany képmáshoz fűződő személyiségi jogait – vagy rendszám esetén az adatkezelési törvényeket. Az ebből adódó jogi kellemetlenségek elkerülése végett szokás az újságokban (pl. tüntetéseknél) kitakarni, kikockázni, vagy egyéb módon felismerhetetlenné tenni a képen szereplőket.

Nem szükséges a fotó elkészítéséhez és felhasználásához a képen szereplők beleegyezése, ha úgynevezett tömegképet készítünk, vagyis amikor olyan sokan vannak a képen, hogy azt képtelenség lenne egyesével engedélyeztetni a fotóalanyokkal. A tömegképen tehát emberek egy nagyobb csoportja, vagy utcarészlet látszik, amin senki nincs kiemelve a tömegből.
Amennyiben valaki felismerhető a képen, akkor adott esetben előfordulhat, hogy reklamál, és követelésekkel él. Éppen ezért a teljes biztonságot az jelenti, ha a képen ténylegesen nem ismerhető fel senki, ami légi fényképezés esetén 0,5 cm terepi felbontásnál kisebb részletességnél egyébként sem fordul elő.

A rendőrség nem tilthatja és nem is akadályozhatja meg, hogy elkészítsenek egy felvételt, kivéve, ha valamilyen védett objektumról készülne a kép, vagy, ha a fotóalany tiltja a fényképezést.  Utóbbi esetben a fényképezés nem akadályozható meg, ellenben a rendőr a felvételek készítőjét igazoltathatja és az adatok felhasználhatók egy polgári perben.

 A tárgyaknak nincs személyiségi joguk, és az épületek fényképezése sem tiltható általánosan, kivételt képeznek a védett objektumok.  Házak és autók esetében az adatvédelmi törvényekre kell figyelnünk, mert a rendszámok is személyes adatnak minősülnek, így ezek sem látszódhatnak a felvételeken. Ha műtárgyakat fényképezünk, felvetődhetnek szerzőjogi kérdések és üzleti felhasználásoknál a márkajelzések és egyéb védjegyek is problémásak lehetnek.

1. melléklet - 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet kivonata

4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet

a magyar légtér igénybevételéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 8. és 11. §-aiban kapott felhatalmazások alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(AzLt. 8. §-ához)

A légtér igénybevétele

1. §(1) A magyar légteret (a továbbiakban: légtér) légiközlekedés céljára és egyéb - nem légiközlekedési - célra lehet igénybe venni.

(2) A légtér egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételének minősül: különböző lövedékek, rakéták, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása, amely tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a légiközlekedés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek.

(3)¹A légtérnek a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottaktól eltérő légiközlekedési célú vagy egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételéhez légteret kell igényelni, esetenként, meghatározott időtartamra (a továbbiakban: eseti légtér).

(4)²A légteret igénylő szervezet vagy személy felelős

a)a légiközlekedési célra igényelt légtérben a légiforgalom biztonságos szervezéséért,

b)a nem légiközlekedési célra igényelt légtérben a tevékenységnek a légtér határain belül történő végrehajtásáért.

(5)³A légtérnek a (3) bekezdésben meghatározott igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

2. melléklet - 6/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet kivonata

Az eseti légtér igénylése

15. §¹⁵(1) A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet harminc nappal a tervezett igénybevétel előtt, a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.

(2) Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást.

(3)¹⁶Az eseti légteret a légtér kijelölés indokául szolgáló esemény, rendezvény időtartamára lehet kijelölni, de legfeljebb 30 napra lehet kijelölni.

(4)¹⁷

(5)¹⁸Ha

a)az eseti légtér kijelölését

aa)ellenőrzött légtérben tervezik vagy

ab)olyan légtérben tervezik, amelyben műszer szerinti repülési eljárás engedélyezett

vagy

b)a kérelmezett eseti légtér

ba)és az aa) vagy ab) alpontban meghatározott légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

bb)az aa) vagy ab) alpontokban meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (5 km) helyezkedik el,

a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a közzétett repülési eljárások biztonságos végrehajthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a 4. melléklet 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(6)¹⁹Az eseti légtér felső határát úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150m)végződjön.

15/A. §²⁰(1) Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:

a)a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

b)légi bemutatókhoz, ejtőernyős bemutatókhoz, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, repülősport-rendezvényekhez,

c)a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,

d)²¹

(2) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a)a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,

b)a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben),

c)az igényelt légtér alsó és felső határát,

d)a légtérigénylés indokát,

e)a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését és elérhetőségét,

f)a légtérigénylő - a tevékenység szervezéséért - felelős személy nevét és elérhetőségét.

(3)²²

(4) Ha az eseti légtér kijelölésének indoka az (1) bekezdésb)pontjában vagy a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott esemény megtartása, úgy a kérelmezőnek a légiközlekedésről szóló törvényben előírt egyéb engedély megszerzésére irányuló eljárást az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárással egy időben kell megindítania.

(5) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a kérelemben megadott adatokat.

(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából, valamint a Budapest ATS Központnak.

Az eseti légtér igénybevétele

16. §²³(1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését - a határozatban engedélyezett kezdő időpontja, illetve ab)pont esetében a szüneteltetés időpontja előtt legalább 30 perccel - a 15/A. § (2) bekezdésf)pontjában meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központnak megadni a következő információkkal:

a)az igénybevétel valós kezdésének időpontja (a továbbiakban: aktiválás), és a tervezett befejezés időpontja,

b)ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az ismételt aktiválás tervezett időpontja,

c)az engedélyezett eseti légtér kiterjedésének csökkentése a tényleges feladat függvényében,

d)az igénybevétel várható befejezésének időpontja, ha az korábbi a határozatban engedélyezett befejező időpontnál.

(2) Ha az engedélyes a Budapest ATS Központnak megadott kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdi meg, a 15/A. § (2) bekezdésf)pontjában meghatározott személynek új kezdési időpontot kell megadnia, illetve, ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.

(3) Az eseti légteret az (1) bekezdésa)vagyb)pontja szerinti aktiválás időpontjától

a)a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett befejező időpontig vagy az (1) bekezdésd)pontja szerint bejelentett időpontig és

b)a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett kiterjedésben vagy az (1) bekezdésc)pontja szerint megadott csökkentett kiterjedésben

kell működőnek tekinteni.

(4) Az eseti légtér nem vehető igénybe

a)a határozatban engedélyezett időpont előtt,

b)a határozatban engedélyezett időponton vagy ha az (1) bekezdésd)pontja szerint a befejezés időpontját bejelentették, akkor a bejelentett időponton túl, valamint, ha az (1) bekezdésc)pont szerint a légtér kiterjedését csökkentették, akkor azt meghaladóan.

(5) Az eseti légtér a 15/A. § (2) bekezdésf)pontjában meghatározott légtérigénylő hozzájárulásával vehető igénybe.

(6)²⁴Az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér felső magasságát az eseti légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg.

16/A. §²⁵Ha az eseti légteret vagy annak egy részét ellenőrzött légtérben tervezik kijelölni, a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottaktól el lehet térni az eseti légtér kérelmezője és a Budapest ATS Központ között létrejött, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint.

 3. melléklet

Letöltés

4. melléklet - A Kormány 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete

a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről

(M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 175. szám 29641)

A Kormány a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Légi távérzékelési engedélyeztetési eljárás

1. § (1) A légi távérzékelési (a továbbiakban: távérzékelési) engedély kiadása iránti kérelmet a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez kell benyújtani.

(2) A távérzékelési engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell:

a) a kérelmező személy (szerv) telefon- és telefax-számát, elektronikus levélcímét,

b) a távérzékelés, valamint a fel- és leszállás helyét, a tervezett repülési útvonalat térképen vagy térképmásolaton két példányban,

c) a végrehajtás tervezett időszakát,

d) a légijármű típusát, üzemben tartójának nevét,

e) a távérzékelés végrehajtójának nevét, címét,

f) a légiközlekedésről szóló törvény alapján kiadott légi távérzékelési tevékenységi engedélyének számát,

g) a távérzékelés felhasználási célját,

h) a távérzékelés, a távérzékelő eszközök technikai paramétereit, valamint

i) a távérzékelés folyamata alatt a felvételező eszköz által vett vagy rögzített adatok, képek és jelek (a továbbiakban együtt: távérzékelt adatok) távközlési úton való továbbítására vonatkozó kérelem előzetes engedélyhez kötött megjelölését.

(3) A (2) bekezdésben előírt engedély iránti kérelem az ügyfélkapun, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.

(4) Váratlan támadás, rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén, az azok elhárítására elrendelt távérzékelés – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv egyidejű értesítése mellett – távérzékelési engedély nélkül is végezhető. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a feladat végrehajtását követően haladéktalanul meg kell küldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben távérzékelési feladatot csak olyan szervezet végezhet, amely rendelkezik a (6) bekezdésben előírt feltételekkel.

(6) Olyan objektumok felett, melyek távérzékelése során minősített adatok keletkeznek, illetve annak valószínűsíthető körzetében csak az végezhet távérzékelést, aki a távérzékelési engedélyen kívül

a) rendelkezik a minősített adat kezeléséhez a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feltételekkel,

b) a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervével minősített adat kezelésére szerződést köt, valamint

c) igazolja a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti állami vagy közfeladat ellátását.

(7) A kiadott engedélyekről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv negyedévente, vagy megkeresés esetén soron kívül tájékoztatja a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet, a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztereket, valamint a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit.

2. § (1) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezet jogosult a távérzékelés folyamatának ellenőrzésére.

(2) E rendelet tekintetében a távérzékelés folyamata a távérzékelési engedély iránti kérelem benyújtásától a repülési útvonal, a távérzékelés során leképződött adatok vagy a lefedett terület ellenőrzéséig tart, beleértve a repülőtéren végrehajtott helyszíni ellenőrzést is.

(3) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében a távérzékelés folyamata a távérzékelt adatok minősítési eljárásának megkezdéséig tart.

(4) Az engedélyes köteles legalább két munkanappal a felszállás napja előtt a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek írásban bejelenteni:

a) a távérzékelési engedély számát,

b) a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,

c) a fel- és leszállás idejét, helyét,

d) a munkaterület megnevezését,

e) a felvételező rendszer típusát, valamint

f) az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az engedélyes ügyfélkapun, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.

(6) Az engedélyes köteles biztosítani a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre számára a távérzékelés ellenőrzésének végrehajtásához szükséges technikai és technológiai feltételeket.

(7) Amennyiben a távérzékelt adatok között minősített adat leképződése valószínűsíthető, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv ellenőre jogosult a leszállást követően az adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv székhelyére beszállíttatni.

(8) Ha az engedélyes az engedélytől eltérően végezte a felvételezést, a minősített adatot tartalmazó távérzékelt adatokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv – a Magyar Honvédség információvédelemért felelős szervével történt egyeztetés után – kártalanítás nélkül, véglegesen visszatarthatja.

(9) A távérzékelést végrehajtó személy köteles a távérzékelésről adatlapot vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a távérzékelési engedély számát,

b) a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,

c) a fel- és leszállás tényleges idejét, helyét,

d) a munkaterület megnevezését és az eredeti felhasználás célját,

e) a felvételező rendszer eszközeinek típusát, gyártási számát,

f) az adattároló, adathordozó típusát, a távérzékelt adatok tárolási helyét,

g) az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát,

h) az egyes, önálló sorszámmal rendelkező adathordozókon tárolt adatok által lefedett területek sarokpont koordinátáit, és – ha ez lehetséges – a kezdő és a végső felvételek sorszámát, továbbá a készített felvételek darabszámát,

i) az adattároló, adathordozó eszközök esetleges cseréjének időpontját, valamint

j) az esetleges zavaró tényezőket, melyek az engedélytől való eltérést eredményezték.

(10) Az engedélyes köteles a (9) bekezdés szerinti adatlapot a leszállás utáni első munkanapon a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervezethez eljuttatni, illetve a feladat végrehajtásának esetleges elmaradását bejelenteni.

Az adatlap a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint, más szolgáltatás igénybevételével is benyújtható.

(11) Azon légi távérzékelés esetén, amelynek eredményeként minősített adat leképződése nem valószínűsíthető, az engedélyes köteles megküldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére a repülési útvonal és a távérzékelt adatokkal lefedett területet meghatározó adatokat legkésőbb a feldolgozás utáni első munkanapon.

(12) Mentesül a (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól a (2) bekezdés alapján repülőtéri ellenőrzésen átesett engedélyes.

1. Távérzékelési adatok felhasználása

3. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében az engedélyes a távérzékelt adatok minősítési eljárásának megkezdéséig is köteles gondoskodni a távérzékelt adatoknak a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.

(2) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében a távérzékelést végző személy köteles a távérzékelt adatok kidolgozását (előhívását, feldolgozását) a kidolgozás előtt két munkanappal a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek írásban bejelenteni, és a kidolgozott adatokat a kidolgozás után egy munkanappal minősítési eljárás céljából a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek megküldeni.

(3) Az elkészített távérzékelt adatok a minősítési eljárás befejezéséig nem sokszorosíthatók és harmadik félnek nem továbbíthatók, közzé nem tehetők, és kereskedelmi célra nem hasznosíthatók.

(4) Az engedélyes köteles biztosítani a távérzékelt adatok ellenőrzésének, minősítésének, valamint a védett információk végleges eltávolításának végrehajtásához szükséges technikai és technológiai feltételeit.

(5) A távérzékelt adatok ellenőrzése után – a 2. § (8) bekezdésében foglalt eset kivételével – a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv haladéktalanul tájékoztatja az engedélyest, hogy a távérzékelési adatok a szerv telephelyén átvehetők.

4. § (1) Az 1. § (6) bekezdésben foglalt feltételek szerint kiadott engedély esetében az engedélyes által készített, minősített adatot tartalmazó távérzékelési adatot, amennyiben az az engedélyesnek nem adható át, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnél kell tárolni, vagy meg kell semmisíteni.

(2) A távérzékelt adatok tulajdonosa, amennyiben rendelkezik a minősített adat szintjének megfelelő, a minősített adat védelméről szóló törvényben előírt feltételekkel, és a minősített adatot tartalmazó távérzékelt adat a távérzékelés eredeti felhasználási céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez benyújtott kérelmére a (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól mentesíthető.

5. § A nem állami alapfeladatot képező, egyéb célú térképészeti tevékenység során készített, de az állami alapfeladatokhoz, vagy nemzetgazdasági célra hasznosítható távérzékelt adatokról a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv félévente jegyzéket készít a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek, illetve megkeresésre tájékoztatást ad távérzékelt adatokat használó, a tárgyban érintett minisztériumok részére.

6. § (1) A honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből védendő objektumok, kritikus infrastruktúrák (a továbbiakban: objektumok) használói, üzemeltetői, minősítői kötelesek megvizsgálni, hogy az objektumok légi távérzékelési eljárás során esetlegesen leképződő adatai tartalmaznak-e a minősített adat védelméről szóló törvény alapján minősítéssel védendő közérdek körébe tartozó adatot.

(2) Amennyiben az objektumról leképződő adat az objektumok használói, üzemeltetői szerint minősített adatot eredményez, a használóknak, üzemeltetőknek kezdeményezniük kell a védendő adat minősítését az arra jogosultnál.

(3) Az objektumok levegőből végzett távérzékelési eljárás során leképződő, minősítéssel védendő adatait objektumonként egyértelműen azonosítható módon, pontos lehatárolással, űrfelvételen, légi felvételen vagy térképen, valamint egyéb, az azonosításhoz és minősítéshez szükséges kiegészítésekkel, a minősítési szint esetleges terepi, centiméterben megadott felbontáshoz való kötésével minősítve a minősítésre jogosult 2013. február 28-ig köteles megküldeni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek.

(4) Az objektumok levegőből végzett távérzékelési eljárással leképezett adatai esetében a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a minősítő által adott (3) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a minősítés megismétlését alkalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerint megküldött adatokat a minősítő köteles 5 évente, vagy változás esetén azonnal felülvizsgálni, és a változásokról az új adatok egyidejű megküldésével a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet 30 napon belül tájékoztatni.

1. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Az 1–5. § 2013. március 1-jén lép hatályba.

5. melléklet - 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet

a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól

A Kormány a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdésg)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §A rendelet hatálya kiterjed a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.)

a)18. § (7), (8) és (11) bekezdésében, valamint 19. § (8) bekezdésében szabályozott adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztó;

b)28. § (10) bekezdése szerinti jogosulatlan földmérési tevékenységet végző;

c)28. § (11) bekezdése szerint állami alapadat-adatbázisokat jogosulatlanul felhasználó;

d)30. § (3) bekezdése szerinti engedély nélküli vagy engedélytől eltérő tevékenységet végző természetes és jogi személyre.

2. §(1) E rendelet alkalmazásában közpénz a központi és az önkormányzati költségvetésből, valamint az európai uniós támogatásokból származó pénzeszköz.

(2) E rendelet alkalmazásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti ingatlanügyi hatósági jogkörükben járnak el.

2. Az adatátadás elmulasztásáért kiszabható bírság

3. §(1) Az Fttv. 18. § (7) és (8) bekezdésében, valamint 19. § (8) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás elmulasztásáért kiszabható bírság mértéke az adattartalom előállításához felhasznált közpénz 10%-a, de legalább 50 000 forint, és legfeljebb 20 000 000 forint.

(2) A bírságot a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) szabja ki.

4. §(1) Az Fttv. 18. § (11) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás elmulasztása esetén kiszabható bírság mértéke:

a)amennyiben az adat részben vagy egészben közpénz felhasználásával került előállításra, a felhasznált közpénz 10%-a, de legalább 50 000 forint, és legfeljebb 200 000 forint,

b)amennyiben nem közpénz felhasználásával került az adat előállításra, 50 000 forint.

(2) A bírságot a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.

3. Jogosulatlan földmérési tevékenységért kiszabható bírság

5. §(1) Az Fttv. 28. § (10) bekezdése szerinti jogosulatlan földmérési munkavégzésért kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.

(2) A bírságot az illetékes kormányhivatal szabja ki.

(3) A bírság a jogsértés ismételt elkövetése esetén újból kiszabható.

4. Állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan felhasználásáért kiszabható bírság

6. §(1) Az Fttv. 28. § (11) bekezdése szerint meghatározott jogosulatlan adatfelhasználásért kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.

(2) A bírságot a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó alapadatok vonatkozásában az Fttv. szerinti alapadat-adatbázist kezelő járási (fővárosi kerületi) hivatalok, kormányhivatal, illetve FÖMI, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó alapadatok vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.

5. Légitávérzékelési tevékenység jogosulatlan végzéséért kiszabható bírság

7. §(1) A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő légi távérzékelési tevékenység esetén, az Fttv. 30. § (3) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke 100 000 forint.

(2) A bírságot a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv szabja ki.

6. A bírság megfizetése

8. §(1) Az e rendelet alapján kiszabott bírságot a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, a bírságot kiszabó határozatban megjelölt számlaszámra kell megfizetni.

(2) A bírság befizetésekor az átutalási megbízás, vagy a fizetési számlára történő készpénz-befizetési megbízást igazoló szelvény részének közlemény rovatában a „BIR” mozaikszót és a bírságot elrendelő határozat számát fel kell tüntetni.

7. Záró rendelkezés

9. §Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

A tájékoztatás nem teljeskörű! A kivonatok csak a gyors áttekintést segítik. A jogi háttér pontos ismnerete érdekében tanulmányozza a törvények és rendeletek teljes szövegét!

Bakó Gábor 2015: UAV és RPAS technológia a légi távérzékelésben - elemző tanulmány, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest (ISBN 978-963-671-300-3), p. 49-63