Számos kérdés érkezett a digitális fotogrammetriai termékek méretaránya kapcsán. Ezért most elsősorban a téma körül kialakult kérdéseket szeretnénk megválaszolni:
Műszer méretarány (m): A képérzékelőn, vagy filmen megjelenő kép méretaránya.
Képméretarány (M): A képméretarány, vagy végtermék esetében a térkép méretarány a digitális felvétel valós mérete és a leképzett felszín hányadosa.
A nyomtatási méretarány (M) az adott képfelbontáson (dpi, ppi) értelmezett valós nyomtatási méret és a leképzett felszín hányadosa.
A műszer méretarány kiszámítható a terepi felbontásnak és az érzékelő pixelekben kifejezett oldalhosszúságának szorzatából kapott érték és az érzékelő oldalhosszúságának hányadosaként, vagy a relatív repülési magasság és a fókusztávolság hányadosaként.
A felvevő berendezés egy lapkára (film része, azaz film"koca", vagy érzékelő lapka) vetíti az adott megvilágítási időpillanatban rögzített felszínrészletet. Ez a lapka elemi képpontokat rögzít amelyek mérete és száma típusonként változó, így előfordul, hogy kisebb méretű téglalap területen nagyobb képméretarányú rögzítésre kerül sor, mint egy nagyobb lapka esetében, amely kevesebb elemi képponttal operál.
Ezért a műszer méretarány, amely a filmes korszakban is létező fogalom volt, azt fejezi ki, hogy a műszer felvevő síkjára vetített képnek milyen az aránya a leképzett felszínnel. Így a relatív repülési magasság és a kameraállandó hányadosaként, vagy a sávszélesség és a lapkára vetülő képméret hányadosaként számítható ki.
Ez azonban a kamera műszaki paramétereinek ismeretében ad csak információt a végtermék részletességéről.
A térkép méretarány (a végtermék valós méretű nyomtatási méretaránya) többek között a leképzett térszín szélességének és az érzékelő lapka szélességének hányadosaként számolható. A végtermék részletességéről tehát a képméretarány ad egzakt információt, ami két ismert pont terepi és képi távolságának hányadosaként számítható ki.
A nyomtatási méretarány a térkép méretarány nyomtatási paraméterekkel befolyásolt értéke. (A terepi felbontás és az elemi képpont nyomtatási méretének hányadosa, szorozva a dpi-ben kifejezett nyomtatási felbontással.)
Éppen ezért a felmérés részletességét csak a dpi megadása mellett érdemes méretaránnyal megadni egy digitális felvételezés esetében.
Forrásmegjelölés: Bakó Gábor - Engler Péter (2016): Méretarány a digitális ortofotók világában, ACRSA, www.acrsa.org
A digitális térképek elvileg méretarány függetlenek, a tárolt numerikus adatok (képernyőn, nyomtatón) tetszőleges nagyításban megjeleníthetők, azonban a valós mérethez képest túlnagyítva életlenné válnak. Tehát az adatállományok kezelhetősége és az adatok műszaki használhatósága korlátokat szab a tetszőleges méretű nagyításnak, vagy kicsinyítésnek.
az adatok pontossága, és az adatok sűrűsége meghatározza az adatok feljhasználási lehetőségeit.
A digitális adatrendszer pontossága függ
- a pontok meghatározásának a pontosságától és
- a mintavételezés sűrűségétől, a „felbontás”-tól, azazattól, hogy egy tereptárgyról milyen sűrűn vettünk fel részletpontokat.
A mérési pontosságnak és az adatsűrűségnek egymással összhangban kell lennie.
Egy pont meghatározásának pontossága még nem határozza meg az egész adatrendszer pontosságát.
A méretarány fogalmát tehát a digitális térképek esetében két fogalommal,
az adatpontossággal és
az adatsűrűséggel kell helyettesíteni.
A digitális térképi objektumok megjelenítését viszont mindig csak egy adott méretarányban tudjuk megtenni. A koordináták tárolása méretarány független, a megjelenítés minden esetben méretarányfüggő. A méretarány kifejezéséhez segítséget nyújt a fent olvasható útmutató.