Messerschmitt Bf 109 G-6/R2 kutatási projekt

A 3./Nahaufklärungsgruppe 14 (3./14 Felderítő osztály) WNr. 230319 gyári számú 1944-es, Messerschmitt Regensburg gyártású Bf 109G-6/R2 távolfelderítő repülőgépének roncsai közül kiemelt berendezések és film analitikai és történelmi kutatómunkáit a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület fogja össze.

A repülőgépet 1945. február 17-én lőtte le egy szovjet vadászrepülőgép.

A 3./14 Felderítő osztály és a Bf 109 felderítő változatai

A 3./Nahaufklärungsgruppe 14 felderítő repülőgépei Bf 109G-6/R2-es és G-8-as típusúak voltak. A G-8 kifejezetten felderítőnek gyártott altípus, míg a G-6/R2 és R3 a G-6 altípusból felderítővé alakított repülőgépeket jelzi.

A 3./Nahaufklärungsgruppe 14 1944 szeptemberétől 14 db Bf 109G-8-ast alkalmazott, majd 1944 októberétől további 16 db Bf 109G-8/U2 (két póttartályos) felderítő altípust és 3 db Bf 109G-8/R5 felderítő altípust repült. Novemberben 6 db Bf 109G-6/R2 érkezett, majd 2 Bf 109G-8/R5-al bővült az állomány. Decemberben 9 Bf 109G-6/R2 érkezett, de számos gépet továbbadtak.

A Bf 109 G-6 és G-6/R2 között  a főbb különbségeket a pilóta mögött, a törzsben helyet foglaló mérőkamara, a kamara alatti légifotó akna, az esetleg füstgázokkal és olajcseppekkel érkező, törzs alatt áramló turbulens levegő elterelésére szolgáló törzslapi terelőlemez, valamint a törzs hátuljában található, szintén a kabinból nyitható és zárható kettős fényképezőgép akna illetve opcionálisan egy nagy hatótávolságú rádió berendezés jelentették.

Konfigurációk: 

- 1 db nagyformátumú 30 x 30 cm filmméretű mérőkamara* a pilótaülés mögött

- 2 db kisebb méretű (7 x 9 cm filmméretű) mérőkamara a törzs hátsó szekciójában

- 1 db nagyformátumú 30 x 30 cm filmméretű mérőkamara a pilótaülés mögött és 2 db kisebb méretű (7 x 9 cm filmméretű) mérőkamara a törzs hátsó szekciójában

- 1 db nagyformátumú 30 x 30 cm filmméretű mérőkamara a pilótaülés mögött és nagy hatótávolságú radarberendezés a kis kamerák helyén

- 2 db kisebb méretű (7 x 9 cm filmméretű) mérőkamara a törzs hátsó szekciójában és oxigéntartály a pilótaülés mögött

Ezekhez a variációkhoz társulhatott még előre lefelé filmező nagyformátumú Robot II szárnykamera is.

*A beépített Zeiss mérőkamara olyan nagyformátumú precíziós fényképezőgép, amely a képfelületre fényképezve rögzíti a keretadatokat, így a fényképezőgép kalibrációjából származó belső tájékozási adatok mellett még a fényképezőgép hozzávetőleges dőlése, a képkészítés időpontja és a kamara gyártási száma is megismerhető. A mechanikai "fogas" keretjelben mintegy "világító" pontként jelentkezik az optikai keretjel.

1941-ben készült légifelvétel átvilágító berendezésen. Jól megfigyelhető, hogy a képek sorszáma, a kamara sorozatszáma, a kamaraállandó (a kalibráció során két tizedesjegyig megismert fókusztávolság), és a dőléseket mutató libella (keretadatok) megjelennek a felvételen. A keretjelek a képélek felezőiben képződtek le. A kép csak illusztráció. A képen látható felvétel sorozatot valószínűleg magyar személyzet fényképezte, és szinte biztos, hogy nem Messerschmitt fedélzetéről készült.

A fényképezőgépek beépítése

A törzs hátsó szekciójában elhelyezett kamerainstalláció két 7 x 9 cm képméretű Reihenbildner kamarából állt. Az egyiket 12,5 cm fókusztávolságú, míg a másikat 32 cm fókusztávolságú objektívvel szerelték fel, annak érdekében, hogy két különböző magasságból is el tudják érni ugyanazt a részletességet és térátfogást a különböző látószögnek köszönhetően. A 30 x 30 cm filmméretű Reihenbildner Rb mérőkamarát a 2-3 törzskeret közé építették be. A három kamera egyszerre és külön is beépítésre kerülhetett.

A 30 x 30 cm filmméretű Reihenbildner mérőkamara beépítési vázlata

Mérőkamarák beszerelése

Kamarák beszerelése egy G-8-asba. Megfigyelhető, hogy ebben az esetben két azonos fókusztávolságú 7 x 9 cm képméretű hátsó kamara került beépítésre, ami a feljebb bemutatott installációval ellentétben nem a terepfeletti repülési magasság megválasztási lehetőségét, hanem a látószög kiterjesztését szolgálta.

A 30 x 30 cm képméretű mérőkamarát a trópusi változaton pánparalel üveg védte

A pilóta ülése mögött elhelyezett 30 x 30 cm képméretű mérőkamara

Rb 50/30 kamara és elhelyezkedése a törzsben

Rb 50/30 kamara Bf 109-es törzsében

Rb 50/30 mérőkamara magazinjának kiemelése Bf 109 G-4-esből

Az Rb 30 x 30 cm filmméretű magazin és kamaratest objektív nélkül

Az Rb 30 x 30 cm filmméretű magazin és kamaratest 50 cm gyújtótávolságú objektívvel

Zsákmányolt Rb 50/30

Az Rb 30 x 30 cm filmméretű magazin és kamaratest 50 cm gyújtótávolságú objektívvel (Forrás: National Air and Space Museum, Boeing Aviation Hangar)

Az Rb 30 x 30 cm filmméretű magazin és kamaratest 75 cm gyújtótávolságú objektívvel

Az ábrán megfigyelhető, amikor  a hátsó 7 x 9 cm filmméretű kamarák helyét a rádió berendezés foglalja el, a pilótaülés mögött pedig megtaláljuk az Rb 50/30 kamarát

A hátsó két  7 x 9 cm képméretű kamara

Jól megfigyelhetők a 12,5 cm objektívvel szerelt 7 x 9 cm filmméretű hátsó törzskamara felrögzítési pontjai és az elektromos vezérlés csatlakozója.

32 cm gyujtótávolságú objektívvel szerelve

Robot II szárnykamera

A Robot II szárnykamera beszerelése. Ezt a nagysebességű, nagyformátumú felvevőberendezést nem találati eredmények ellenőrzésére, hanem az alacsony áthúzással végzett felderítési feladatokhoz alkalmazták.

A repülőgép fegyverzete

A vizsgált repülőgép fegyverzetét két db motor fölötti MG 131 és egy darab MG 151 motorágyú képezte.

A vizsgált példány

A kamara táblája

Sajnos így tárolták a magazin roncsaiból előkerült filmet

A Reihenbildner Rb 50/30, Zeiss FK 30 kamara 30 x 30 cm filmje és az objektív mellett még valószínűleg a szárnykamerát is megkapja a szakmatörténeti kiállítás, mivel azt is egyértelműen felderítési célokra alkalmazták (Robot II camera).

Az elektromos vezérlésű 30 x 30 cm filmméretű, 1:5 fényerejű, f=50 cm gyújtótávolságú Zeiss objektívvel szerelt Reihenbildner Rb mérőkamarát a Carl Zeiss G.m.b.H. gyártotta. 1/75, 1/100, 1/200, 1/300 záridőkkel és 4–90 másodperces fényképezési intervallum tartományban üzemelt. A 793541 gyártási számú objektív véglencséje és a kónusz alsó szekciója is a kiállítás anyagát gyarapítja. A 6065 gyártási számú filmtartó magazin egy németországi gyűjteménybe került.

Kutatási célok

A nagyon csekély valószínűséggel megőrzött látens kép megmentése ilyenkor szinte esélytelen, ám kötelező feladat.

A film sötétkamrában történő preparálása 2019. decemberében megvalósult Rehorovics Gyula (Lechner Tudásközpont), Engler Péter (Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet), Bakó Gábor (ACRSA), Lehoczky Máté (ACRSA) Punka György (repüléstörténet kutató) és Kovács Attila (nyugállományú fototechnikus, HM Zrínyi) szakmai irányításával. A tekercs belső, kevésbé roncsolt, fény által kevésbé elért részén citromsárga emulziót találtak, amely a rossz tárolási körülmények miatt már a kutatókhoz érkezéskor is menthetetlen volt. A fototechnikai szakemberek egyetértettek abban, hogy amennyiben nem érte volna fény és egyéb kár (a pétisós vízben elázott tekercsről az emulzió megfolyt) a tekercset, a 76 év alatt akkor sem maradt volna fenn az előhívatlan filmanyagon a látens kép.

A filmtekercs preparálása sötétkamrában zajlott, így azt nem tudjuk megmutatni. A múzeumok számára előkészített, látens képet egyértelműen nem tartalmazó részek állapotát és tisztítását ábrázolják a fényképek.

A filmszakaszok előkészítése a múzeumok számára

A leglényegesebb cél a filmanyag kémiai analitikai vizsgálata, publikációs célokkal, illetve a nagyformátumú légi film preparálása, három gyűjtemény közötti elosztása. Az objektív alkotórészeit és beleépült olvadékot több egyetem laboratóriumában ICP berendezés segítségével analizáljuk, megállapítjuk az ötvözeteket, az üveg, illetve a film szervetlen anyagait is vizsgálni fogjuk, az olvadék anyagából a repülőgép alkatrészének anyagára is következtethetünk. A szerves komponensek vizsgálatára külön mintákat készítettünk elő. Elkészítjük az objektív háromdimenziós rekonstrukcióját. Az anyagösszetételre vonatkozó adatok nemzetközi szinten is lényeges tudományos eredménnyel szolgálhatnak.

A kutatást az ACRSA (Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület) koordinálja, mint a benyújtók által felkért szervezet. A Lechner Tudásközpont, a Reptár és az ACRSA közös kutatócsoportot állított fel.

Rehorovics Gyula (Lechner Tudásközpont), Dr. Engler Péter (Óbudai Egyetem), Punka György (repüléstörténet kutató),

Lehoczky Máté (ACRSA), Dr. Bakó Gábor (ACRSA)

Az oldalon található információk és felvételek szerzői jogvédelem alatt állnak.